Header Ads

A legfrissebb statisztikák szerint minden magyar háztartásnak 10 millió forint megtakarított pénze van! Ez most tényleg így van?!

A legfrissebb statisztikák szerint minden magyar háztartásnak 10 millió forint megtakarított pénze van! Ez most tényleg így van?!



290 300 forint volt a bruttó átlagkereset, 14 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A KSH szerint a növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. Egyszóval: a kormány béremelési politikája érezteti hatását.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 297 300 forint volt.


Az elemzőket is meglepte a keresetek lendületes emelkedése. Horváth András, a Takarékbank elemzője kommentárjában arra figyelmeztetett: a várakozásokat felülmúló júniusi béremelkedés a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányát, illetve a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatását mutatja.

Várakozása szerint idén 13 százalék körüli ütemben nőhetnek a keresetek, a tendencia pedig 2018-ban is kitart, így a várt 2,3 százalékos éves infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér-növekedés lehet ebben az évben, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 35 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Csak a közmunkások jártak rosszul

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, náluk 574 100 forint a havi átlag. A legrosszabbul – a közmunkásokat leszámítva persze – szokás szerint a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén dolgozók jártak, nekik bruttó 179 800 forintból kéne kijönni valahogyan. Ami a közmunkásokat illeti, ők egy hónapban 54 300 forintból kell, hogy kijöjjenek – ez a nettó bérben egy év alatt 3,2 százalékos növekedést jelent, ami minden csoport közül a legkisebb emelkedés.

Az MNB legfrissebb adatai szerint:

Egyre több pénzük van a magyar háztartásoknak. Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint tavaly a harmadik negyedév végére 43 ezermilliárd forintnál is több pénzügyi vagyont halmozott fel a lakosság, ami háztartásonként 10 milliónál is többet jelent. Az első kilenc hónapban összesen 867 milliárd forintot tettek félre a háztartások, emellett több mint 940 milliárd forintnyi hozamot vagy kamatot is bezsebeltek

A készpénz és a bankbetét korszaka talán túljutott a csúcson. A háztartásoknál lévő mennyiség 11 465 milliárd forint volt szeptember végén, csaknem 10 milliárd forinttal kevesebb, mint a fél év végén. A készpénz állománya meghaladta a 3800 milliárd forintot, ami történelmi csúcsnak számít. Ezen belül forintkészpénzt csaknem 3500 milliárdnyit tartanak odahaza a háztartások, ami elképesztően nagy mennyiség. Egy átlagos családnak ez alapján nagyjából 850 ezer forintja van odahaza bankókban, és emellett tart még néhány tízezer forintnyi valutát is.

A bankbetétek kamata alacsony, ez a mennyiségükre is hatással volt. Forintbetétben egyre kevesebbet tartanak a háztartások, valamelyest 5800 milliárd forint fölött alakult az állomány. A devizában több fantáziát látnak a kisbefektetők. Szeptember végére 1178 milliárd forintra hízott a volumen, lassan megközelítve a 2010 elején beállított csúcsokat. Egyre többen tartják külföldön a pénzüket. A kinti bankokban lévő magyar betétek átlagos mennyisége az idén végig 600 milliárd forint fölött volt, amiben nyilván fontos szerepet játszanak a más országokban dolgozó magyarok megtakarításai.

A lakosság kedvenc megtakarítási formája tavaly az állampapír volt. A harmadik negyedév végén úgynevezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban 4280 milliárd forintnál is több pénzt tartottak a háztartások, és ebből csaknem 3900 milliárd forint magyar állampapírban volt. A banki kötvényekből már nem vásárolnak a kisbefektetők, de a hitelintézetek sem csábítják magas kamatokkal őket. Vállalati kötvényekből mindössze 24 milliárd forintot tartanak a háztartások, ami nem meglepő azok után, hogy több tízezren égették már meg magukat ilyen hitelpapírokkal, köztük a Quaestor, a Hungária Értékpapír, az Enefi vagy a BTel kötvényeivel. Részvény jellegű befektetésben van a legnagyobb mennyiségű háztartási vagyon, 17 637 milliárd forint. Ennek döntő része valamilyen cégben lévő részesedés, elsősorban nem pénzügyi vállalatban. A tőzsdei részvény ezen belül nem lehet sok: a jegybank adatai szerint tavaly egész évben körülbelül 320 milliárd forintnyi részvényt tartott a lakosság. A részvény jellegű befektetéseken belül a befektetési alapoknak van még nagyobb szerepük, ezekből nem egészen 3800 milliárd forintnyi található a lakosságnál.


Biztosításokban és nyugdíjpénztárakban nem egészen 3700 milliárd forintnyi tartalékuk volt tavaly szeptemberben a háztartásoknak. Az életbiztosítási díjtartalékok 1860 milliárd forint fölé emelkedtek, nyugdíjpénztárakban több mint 1500 milliárd forint volt, ebből 227 milliárdot tett ki a nem államosított magánnyugdíj-megtakarítás.

Forrás

Az alábbi gombok segítségével oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!