Header Ads

Hazafele igyekeztem a Petőfi hídon, amikor hirtelen négy rendőr vett körbe! Ezt a napot biztosan nem felejtem el amíg élek!

Hazafele igyekeztem a Petőfi hídon, amikor hirtelen négy rendőr vett körbe! Ezt a napot biztosan nem felejtem el amíg élek!





Az alábbi történetet egyik olvasónk osztotta meg velünk, ami napra pontosan egy éve történt meg vele. Neki ezért különleges az augusztus 20-a.

" Budafokon laktunk.

Szüleim /borsodban laknak/ készítettek egy NAGY szatyor vidéki elemózsia csomagot, amit a volt szomszéd sráccal küldtek fel Pestre, aki autóval jött..volt abban mindenféle földi jó: dió, alma, mogyoró, na meg házi hús gyümölcs /fagyasztott/. Megérkezett a csomag Pestre. Én elindultam a város másik végébe átvenni. Gondoltam metro combino 133 ..pikk pakk haza érek vele. Gondoltam! A Corvin negyedig nem is volt probléma, ment minden mint a karikacsapás.

Aztán ott hirtelen a táska füle megadta magát. Na gondoltam semmi baj, egy fül nem fül, rajtam nem fog ki semmi. Na de mikor közölték, hogy a combino nem közlekedik tovább, akkor már sejtettem, hogy nem lesz zökkenőmentes a hazaút.

Szatyor /óriás bevásárló szatyor/ honom alá, aztán irány át vele a Petőfi hídon. Nyár lévén fehér nadrág, fehér trikó, szakad rólam a víz a szatyor meg kb 25 kg volt szerintem. Egyszer csak látom, hogy furán néznek az emberek. Miért engem néznek a híd korlátnál, mikor a tűzijáték a Duna fele van, nem a híd közepén, ahol én sétálok.

Aztán érzem, hogy valami folyik a combomon kívül. Olvad a hús, vagy a ribizli! Leteszem a szatyort és látom, hogy tiszta piros a nadrágom, az oldalam, na meg piros cseppek a híd közepén utánam. Akkor már nem volt időm gondolkodni, 4 rendőr ért oda.

Körbe vettek: - Tegye le a táskát! - Már letettem. - Mi van benne? - Meglepetés én sem tudom. - Igazolja magát! - megtettem

Akkor már én érdekesebb voltam az embereknek, mint a tűzijáték, ami a háttérben tuti nekem szólt. Pakoljam ki a szatyort! Mondom ok. Ekkor bevillant, hogy ezek tuti darabolós gyilk..nak néznek és gondoltam oldom a feszültséget, kicsi poénnal /bár a sírás kerülgetett/. Mondom kicsit összevesztünk párommal, feldaraboltam és a Dunába akartam dobni. Miért baj ez? Akkor előkerült egy bilincs.

Lépjek hátra! Kezeket hátra - szólt az utasítás. Közben már egy rendőrautó is odaért. Na mondom ezeknek ez nem volt vicces. Ekkor sírva elmondtam, hogy a szüleim küldtek ezt azt és hogy a ribizli kiolvadt és hogy a párom él és virul, otthon van az 1 éves kislányunkkal és haza akarok menni. Ekkor a legidősebb belenézett a szatyorba, kivette a ribizlinek nevezett valamit és akkor elkezdett nevetni. Közben megkérdezte hova megyek. Elmondtam a címem.



Közölte, hogy hazavisznek, mert látja milyen állapotban vagyok és egyúttal ellenőrzik, hogy a párom tényleg él és virul. Így lettem. én az ál daraboló gyi..kos augusztus 20-án. Azóta nem eszem a ribizlit "

Az alábbi gombok segítségével oszthatod meg a cikket, ha neked is elnyerte a tetszésedet!