Header Ads

A KSH adatai alapján, ma Magyarországon, minden átlagos dolgozó, 300 ezer forintot visz haza! Kérlek nyomjatok egy lájkot, ha ez szerintetek is hazugság!

A KSH adatai alapján, ma Magyarországon, minden átlagos dolgozó, 300 ezer forintot visz haza! Kérlek nyomjatok egy lájkot, ha ez szerintetek is hazugság!



290 300 forint volt a bruttó átlagkereset, 14 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A KSH szerint a növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. Egyszóval: a kormány béremelési politikája érezteti hatását.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 297 300 forint volt.


Az elemzőket is meglepte a keresetek lendületes emelkedése. Horváth András, a Takarékbank elemzője kommentárjában arra figyelmeztetett: a várakozásokat felülmúló júniusi béremelkedés a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányát, illetve a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatását mutatja.


Várakozása szerint idén 13 százalék körüli ütemben nőhetnek a keresetek, a tendencia pedig 2018-ban is kitart, így a várt 2,3 százalékos éves infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér-növekedés lehet ebben az évben, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 35 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Csak a közmunkások jártak rosszul

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, náluk 574 100 forint a havi átlag. A legrosszabbul – a közmunkásokat leszámítva persze – szokás szerint a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén dolgozók jártak, nekik bruttó 179 800 forintból kéne kijönni valahogyan. Ami a közmunkásokat illeti, ők egy hónapban 54 300 forintból kell, hogy kijöjjenek – ez a nettó bérben egy év alatt 3,2 százalékos növekedést jelent, ami minden csoport közül a legkisebb emelkedés.


Virovácz Péter, az ING elemzője azt emelte ki: a nem havi rendszerességű juttatások is 28,7 százalékkal nőttek az első fél éves bónuszok kifizetése következtében. Ez az elmúlt évek egyik legnagyobb bónusznövekedését jelenti. De átlag feletti volt a bérnövekedés a munkaerőhiány által sújtott építőiparban – tette hozzá. Az elemző az év második felében is hasonlóan dinamikus bérnövekedésre számít, sőt, ahogy a munkaerőhiány egyre jelentősebb problémát okoz, nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy akár még ennél is magasabb bérnövekedési adatok jönnek.

Forrás

Az alábbi gombok segítségével oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!